Leggyakoribb és igen kellemetlen következménye a visszérbetegségnek a láb érellátásában bekövetkezõ zavar, ami a bõr…
Visszér betegség beosztása
Fajta szerint alapvetően három nagy visszércsoportot különböztetünk meg.
Az első a klasszikus visszértágulat, ami a lábszár, néha a térd és comb belső részén jelenik meg ceruzavastag, kidudorodó, kacskaringós értágulat formájában. Ritkább esetekben a vádlin is kialakulhat. A vénákon belül elhelyezkedő, nyomáscsökkentő billentjük rossz záródása, illetve elégtelensége okozza. Gyakran jár panaszokkal – a láb fáradékonyabb, estére a boka és a lábszár bedagad, enyhe feszítő fájdalom jelentkezik. Szaknyelven ez az úgynevezett „nehézláb” érzés.
A retikuláris vénatágulatok a lábszár és comb külső és hátsó felszínén jelennek meg: ezek a bőrön keresztül áttűnő 2-4 mm vastag kékes színű értágulatok. Általában nem emelkednek ki a bőr felszínéből és ritkán okoznak panaszt. Főleg kozmetikailag zavaró tényként vannak jelen.
A seprűvénák (hajszálér-tágulatok) 1 milliméternél vékonyabb, piros, szerteágazó kis értágulatok. A láb bármelyik részén megjelenhetnek. Csak kozmetikai zavart okoz, nem tekinthető betegségnek. Ez a három visszértípus külön-külön vagy együttesen is megjelenhet. Mindegyiknek megvan a maga speciális kezelése, legyen az panaszokat okozó visszérbetegség vagy kozmetikailag zavaró seprűvéna tágulat. A korábbi operatív irányzatot ma már a kombinált kezelés elve váltotta fel, ahol a műtét, injekciózás és lézeres kezelés egymást egészíti ki.