Aranyér: hagyományos műtétek

Aranyerek műtéti megoldásai I.

Hagyományos műtéti megoldás (ma már ritkán alkalmazzuk)

Műtétek

A műtéti megoldás mellett döntünk III.- IV. fokú aranyerek esetében, ill. a korábbiakban említett methodusok hatástalansága, tartós panaszok fennállása esetén.
Általános megítélési elv, hogy a hagyományos (nyitott és zárt) haemorrhoidectomiák jelentős mértékben érintik az anoderma (végbél) érző területét, emiatt komoly fájdalommal járnak műtétet követően, ill. a műtét későbbiekben befolyásolja a széklettartási képességet, vagy tartós stenosist (szűkületet) okozhat.
Európában a Milligan-Morgan szerinti nyitott aranyérműtét terjedt el leginkább, mely 1937-ben lett bevezetve a gyakorlatba. Ennél a műtéttípusnál a bőr és nyálkahártya bemetszést követően lepreparáljuk az aranyeres halmazt az analis sphincter (végbélzáró) izomzatról, a tápláló eret lekötjük, és a sebet nyitva hagyjuk, hogy későbbiekben sarjadjon magától. A sebfelszínek között nyálkahártya és bőrhidakat kell hagyni, hogy a gyógyulás oldalról történhessen.
Általában a betegek addig maradnak kórházban, míg az első szövődménymentes székletürítés megtörténik. A hazamenetel függ még a betegek fájdalmaitól, ill. annak kórházi csillapításának szükségességétől (iv. th.). Kellő felvilágosítás és kielégítő háziápolás mellett a betegek hamarabb otthonukba bocsáthatók. Ilyen esetben felügyelni kell a sebek állapotát, a széklethabitus rendezését, a higiéniai teendők betartását, a lázmenetet, a vizeletürítést és tekintetbe kell venni utóvérzés, gyulladás lehetőségét.